A projekt célja egy dél-dunántúli, 200 fős kistelepülés, Mekényes XX. századi történelmének feltárása a helyi sváb közösség női sorsain keresztül, különös tekintettel az 1944–45-ös gulágra hurcolásra és a kitelepítésekre.

Hogyan dolgozunk?

Megörököltünk egy dokumentumcsomagot, amely fényképeket, leveleket és visszaemlékezéseket tartalmaz. Elkezdtük felkeresni az érintett családokat, és audiovizuális eszközökkel rögzítjük a még élő emlékeket és történeteket. A fotókon szereplő személyek közül többen ma is élnek, vagy leszármazottaik őrzik az emlékeiket, amelyek tovább gazdagítják az archívumot.

Női sorsok és levelek

Ezek a források a kollektív trauma női oldalát őrzik: a kényszermunkára hurcolást, a családok szétszakítását, az otthon elhagyásának fájdalmát. A legmegrázóbb dokumentumok az anyák levelei, amelyeket elhurcolás előtt vagy alatt írtak:

"E levelet irtam Pécsen a Lakics laktanyában, az istállóban, ahol fogoly voltam, előző este, hogy hazámat el kellett hagynom. Legkedvesebb férjem! Hogyha szerencsés leszel és visszatérhetsz otthonodba, akkor nem fogod már látni feleségedet és talán a gyerekeket sem."

"Kedves szüleim, ne adjátok oda a gyerekeket!"

"Jajj! képzeld el az én fájdalmamat, kedves férjem, amit el kell viselnem. Képzeld el, karácsony volt 1944-ben amikor Stalin parancsára a legkedvesebb gyermekeimtől, akik mindenem voltak a világon, bucsut kellett vennem, elhurcolás miatt és az öreg szülőket nagy gondban kellett ott hagynom."

"Nehéz a lelkem. Különösen ha arra a reggelre gondolok. Dec. 26.-a volt amikor egyik szekér a másik után, mig 16-ot számoltunk felsorakozott és a legtöbben édesanyák voltak, akiket gyerekeiktől elszakitottak. A gyerekek a szekerekbe kapaszkodtak és sirtak. A kisebbik velem akart jönni. Jajjl ez egy égbekiáltó fájdalom volt. Majd el-ment az eszem. "

Mit teremt ez a munka?

Az interjúk és audiovizuális dokumentáció révén a múlt személyessé válik, és a trauma generációkon átívelő hatása érthetőbbé válik. A projekt nem csupán dokumentál, hanem párbeszédet teremt múlt és jelen között. A végén videó- és fotóalapú kiállítás, valamint digitalizált, kutatható archívum jöhet létre, amely hosszú távon oktatási és kutatási forrásként is szolgálhat.

Támogatás

Ha szeretné támogatni munkánkat, adományával és megosztásával hozzájárulhat a dokumentáció folytatásához. A projekt közösségi finanszírozásból valósul meg:
https://gogetfunding.com/unspoken-threads-memories-of-deported-swabian-women/

Jelenleg is zajlik a legújabb terepmunkánk...